szeminárium
sillabusz
előadó: Zvolenszky Zsófia, zvolenszky@nyu.edu
Kurzus helye és ideje: MTA Nyelvtudományi Intézet,
Benczúr u. 33., 206. terem
csütörtök 16–17.30
A kurzus honlapja elérhető:
philosophy.elte.hu/zvolenszky/nyelvfilszem.html
ELSŐ
ÓRA: FEBRUÁR 15.
fogadóóra: MUK i/226 (ELTE BTK Filozófia
Intézet, Logika Tsz.), kedd 13.30–15.30
Szavaink,
mondataink tárgyakról, emberekről, eseményekről
– a világ dolgairól – szólnak,
azokra utalnak. Nyilvánvalónak tűnik, hogy mindebben a
szavak és mondatok jelentése fontos szerepet játszik. De
pontosan miféle szerepet? A válasz egyáltalán nem egyszerű. Vegyük például a
két mondatot:
Mark Twain híres író volt.
Samuel Clemens híres író volt.
Az első
jelentése miben különbözik a másodikétól? Hiszen mindkettő ugyanarról a
személyről szól: akit Samuel Clemensnek hívtak, de „Mark Twain” néven vált
híressé. Viszont – Gottlob Frege szerint – nem jelentheti ugyanazt a két mondat,
ha az egyikben (például az elsőben) racionálisan hihetünk anélkül, hogy a másik
mellett is elköteleznénk magunkat. Ebben rejlik Frege „rejtvénye”, amely a XX.
századi nyelvfilozófia kiindulópontja. A szemináriumon a jelentés fogalmát
vizsgáljuk ebből a problémakörből kiindulva, az analitikus filozófia
eszköztárának segítségével.
Követelmények:
- meghatározott témák egyikéről
egy
rövid, ötoldalas esszé írása, majd
átírása és kibővítése (esszé, első
változat – 25%; átírás – 15%):
o az első változat leadási határideje: április
19.
o Az átírt, végleges változat leadási határideje: május 17.
- 2 kiselőadás
tartása – egy referátum, egy opponensi vélemény
(20+10%)
- (majdnem) minden óra elején villámteszt (összesen 11, amelyből a
legjobb 8 teszi ki az érdemjegy 20%-át)
- félév közben
a kötelező irodalom folyamatos feldolgozása, szemináriumi
részvétel, hozzászólások (10%)
* * * * *
A követelményekről
Esszé
A
félév teljesítéseként előírt
rövid esszé követelménye arra
kíván
lehetőséget biztosítani, hogy a meghatározott
témakörök valamelyikéről
személyre szabott oktatói iránymutatás
mellett a hallgatók magas színvonalú
írásterméket hozzanak létre. A
félév második felében leadott dolgozatot
oktatói
értékelés és megjegyzések
alapján a hallgató a szemeszter végére
átdolgozott
formában adja le. Ily módon a hallgatók
megismerkedhetnek egy tudományos igényű
publikáció (az egyetemi szigorlati és
szakdolgozati elvárások során is
megcélzott) tartalmi és formai
előírásaival; az „academic
writing” szabályaival. Ennek keretében elsajátíthatják
a hivatkozások, forrásmegjelölések, továbbá a tagolás, valamint egy analitikus
igényű dolgozat stiláris és tartalmi alapjait.
Kiselőadások: referálás, opponálás
(Részletes leírás külön)
A referátum célja az érvek
összegzése, feltérképezése egy 20 perces
kiselőadás keretében, így marad idő kérdésekre,
hozzászólásokra, opponálásra. A felkészülésben segítenek a honlapon elérhető kérdések. Fontos: a referálónak kedd délig emailen
egy rövid (fél/max. 1 oldalas) vázlatot körbe kell küldenie.
Az opponens számára elengedhetetlen, hogy előre megkapja a vázlatot. Sőt, a
közös készülés megkönnyíti mindkét fél dolgát.
Az
opponensi feladatok spontán
része a referáló előadásához
kapcsolódó pontosítások,
kiegészítések, javítások
felvetése, továbbá: egy különösen
érdekesnek gondolt érv, gondolatmenet
kritikája: miért, mennyiben működik,
támadható, fejleszthető tovább az
álláspont?
Villámtesztek, az olvasmányok
feldolgozása
Nem minden szöveg egyformán olvasóbarát (a fordítások
pedig sajnos helyenként pontosításra javításra szorulnak) de az egy-egy
szemináriumra esedékes olvasmánymennyiség viszonylag kevés. Fontos, hogy a
hallgatók a honlapon elérhető kérdéseksegítségével,
többszöri alapos átolvasás alapján
próbálják megérteni, átlátni
az olvasmányokat, és a szemináriumra
készüljenek megvitatandó kérdésekkel,
szempontokkal. A tesztkérdések rutinszerűek lesznek azok
számára, akik az
olvasmányokat előzetesen behatóan
tanulmányozták és a megadott kérdéseken elgondolkoztak. Lehetséges tesztkérdés
pl. Frege „Jelentés és jelölet”
című cikkéhez: “Fregénél a jelentés azonos a
képzettel?” vagy “Az “Odüsszeusz” névnek Frege
szerint van jelentése?”.
Az
órai
jelenlét kötelező. Az esszé-leadási
határidők, a saját referálás és
opponálás, valamint
az órakezdő villámtesztek többszöri
mulasztása elégtelen érdemjegyet von maga
után.
* * * * *
Olvasmányok
Kötelező irodalom:
- F&K: Farkas Katalin – Kelemen
János: Nyelvfilozófia. Áron Kiadó,
Bp. 2000.
- Grayling: Mark Sainsbury: „Filozófiai
logika” in A. C. Grayling Filozófiai
kalauz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1997.
- további tanulmányok a tematikában
- az olvasmányok fénymásolt szöveggyűjteményét (kb.
3000 Ft) a feliratkozott hallgatók számára az oktató rendeli meg a szemeszter
elején. Az első olvasmány másolata a Benczúr utcában az elméleti nyelvészet
tanszéken is elérhető.
A tematikában szereplő tanulmányok az ELTE BTK Filozófia
Intézet könyvtárában (MUK I ép.
1. em.) is megtalálhatóak:
Frege J&J, Russell
(egy régi, pontatlan fordításban), Strawson:
I. M. Copi – J. A. Gould (Szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet
kérdéseiről. Gondolat, Bp. 1985.
mindkét Frege-cikk: Gottlob
Frege: Logikai vizsgálódások. Osiris, Bp. 2000.
Frege J&J: Logika, szemantika, matematika. Gondolat, Bp. 1980.
Kripke:
Farkas – Huoranszki (Szerk.) Modern metafizikai tanulmányok.
ELTE–Eötvös Kiadó, Bp. 2004.
Ruzsa (ajánlott irodalom: kérésre emailen elérhető):
Ruzsa Imre (Szerk.) Tertium non datur. Osiris, Bp. 2000.
Russell (modern fordítás):
Világosság 2005/12. letölthető: http://www.vilagossag.hu/pdf/20060109091403.pdf
Quine: Forrai
Gábor – Szegedi Péter (Szerk.): Tudományfilozófia. Áron Kiadó, Bp. 1999.
Austin, mindkét Grice-cikk:
Pléh – Síklaki – Terestyéni (Szerk.): Nyelv – Kommunikáció – Cselekvés. Osiris, Bp. 1997.
Grice: A társalgás logikája javított változat (a könyvbelit nem javaslom!) elérhető:
http://philosophy.elte.hu/zvolenszky/grice.pdf
* * * * *
Tematika
1.
Frege: jelentés (értelem) és jelölet
– február 22.
Gottlob Frege: „Jelentés és jelölet”
Grayling 75–82
2. Russell a nevekről
– március 1.
F&K 123–135
Grayling 82–85
3. Kripke a nevekről
– március 22.
Saul Kripke: „Azonosság és szükségszerűség” (részlet, a cikk elejétől a 62. oldalig, utolsó mondat: „Cicero és Tullius azonosságát mindez nem érintené.”)
F&K 135–145
Grayling 85–89
4. Russell a leírásokról Esszé: témák kiosztása – március 29.
Bertrand Russell: „A
denotálásról”
F&K 145–153
Grayling 89–95
5. A
russelliánus leíráselmélet kritikája – április 12.
Peter
Strawson: „A referálásról”
Grayling 95–105
ajánlott
olvasmány: Ruzsa Imre: „Russell kontra Frege”
6. kontextusfüggő referencia: indexikus kifejezések – április 19.
Esszé: első változat leadása
Gottlob Frege: „Logikai vizsgálódások I: A gondolat” (részlet, 196. old közepétől a cikk végéig, első mondat: „Figyelemre méltó az is, hogy…”)
F&K 153–163
II. Jelentés
7. Quine a verifikáció ellen
– április 26.
W. V. O. Quine: „Az empirizmus két dogmája”
F&K 61–98
8. Austin
–
május 3.
J. L. Austin: Tettenért szavak – részlet
F&K 165–187
9. Grice a jelentésről
–
május 10.
H. P. Grice: „Jelentés”
10. Grice a kommunikációról
–
május 17.
Esszé: átírt változat leadása
H. P. Grice: „A társalgás logikája”