NYELVFILOZÓFIA

szeminárium

 

Referálás, opponálás

 

OPPONÁLÁS: Pontosítások, kiegészítések, javítások + 1 érv kritikája

A feladat spontán része: a referáló előadásához pontosítások, kiegészítések, javítások felvetése.

Továbbá: egy számotokra különösen érdekes érv, gondolatmenet kritikája – miért, mennyiben működik, támadható, fejleszthető tovább az álláspont?

Sokkal egyszerűbb a felkészülés, ha egyeztettek a referáló hallgatóval, tanulmányozzátok a vázlatát.

 

REFERÁLÁS: Az érvek összegzése, feltérképezése

Tervezzetek kb. 20 perces referátumot, hogy maradjon idő kérdésekre, hozzászólásokra, opponálásra. A referátum tényleg lehet egész rövid is, mivel feltételezhetitek(!), hogy a többiek is olvasták az anyagot. Szerda délig emailen küldjetek mindenkinek egy (fél/max. 1 oldalas) vázlatot a referátumról. Az opponens számára kiemelten fontos, hogy előre megkapja a vázlatot. Sőt, mindkettőtöknek könnyebb dolga van, ha közösen készültök.

 

A rövid előadás megköveteli, hogy saját szavaitokkal, az olvasott szövegtől elszakadva adjátok vissza az olvasmányok lényegét. Egy referátumnál például nem opció, hogy minden bekezdést összegezzünk. Annál sokkal tömörítettebb műfajról van szó. Az általam adott kérdések segítenek abban, hogy mik a fontos fordulópontok, „miértek” az olvasmánnyal kapcsolatban. A kérdések megválaszolásával hatékonyabban, célratörőbben lehet összegezni a lényeges momentumokat. Tehát feltételezhetitek, hogy egy-egy kérdést azért vettem be, mert a rá adott válasz érdekes lehet az adott elmélet megértése szempontjából. Ez azt is jelenti, hogy az adott kérdés elég fontos részletet céloz meg, tehát próbáljátok meg átlátni, hogy milyen fontos összefüggésekkel bírhat az olvasmányon belül. Ha nem világos, hogy egy adott kérdést miért is vettem be, kérdezzetek rá még a kiselőadás előkészítése során. Az is lehet, hogy szerintetek egy másik kérdés fontosabb volna – ilyenkor szintén konzultáljatok velem az előkészítési fázisban. Az efféle felvetések megbeszéléséből jöhetnek ki aztán az igazán érdekes összefüggések, születhetnek érdekes esszétémák.

 

Az olvasmányok pontos átlátásában segít, ha alapos figyelmet szenteltek a párhuzamosan feladott egyéb olvasmányoknak is. A szekunder irodalom egyértelműen jelzi például, hogy Fregének az a domináns olvasata, hogy a viselő nélküli neveket tartalmazó mondatoknak nincs igazságértékük. Ezt tekinthetjük megbízható vitaalapnak. Egyrészt segít akkor is, ha a Frege cikkben első olvasásra nem szembetűnő az adott álláspont. Másrészt, ha nem értetek egyet az adott domináns olvasattal, akkor is sokkal hatékonyabban tudtok alátámasztani egy alternatív olvasatot, ha komolyan megfontoljátok, hogy a domináns olvasatnak miféle alapja lehetett (jellemzően igen megfontolt, egzakt oka van, különben az olvasatot proponáló filozófusok nem állnák meg a helyüket!) és akkor kigondolhattok jó, ütős érveket, hogy miért is volna jobb egy másik olvasat. (Az efféle vállalkozás sokszor túl összetett egy referátumhoz, és inkább az esszéhez méretezett.)