szeminárium
A RUSSELLIÁNUS LEÍRÁSELMÉLET KRITIKÁJA: STRAWSON
ÉS A TÖBBIEK
KÉRDÉSEK
Strawson: „A referálásról”
(elsősorban a II. III. fejezetek)
--Hogyan különbözteti meg
Strawson a mondattípust a mondat használatától és
állításától, és a kifejezéstípust a kifejezés használatától és állításától?
Javaslat: szemléltető példa kigondolása. Felmerülhet afféle mondat is, mint az
„Én bizony fázom”, vagy „Most süt a nap”.
--Mondattípusok Strawson szerint lehetnek igazak, vagy hamisak?
--Szerinte értelmes a
„Franciaország jelenlegi királya kopasz” mondat, viszont sem nem igaz, sem nem
hamis. Hogyan éri el ezt?
--mi a helyzet ezzel a
mondattal: „Az asztalt könyvek borítják”?
Grayling 95–99
--Russell
szerint igaz, vagy hamis az állítás:
„Nyikorog az ajtó.”
Miért?
Hogyan tarthatná fenn a russelliánus leíráselmélet védelmezője, hogy „az ajtó”
mégis kvantifikált kifejezés?
--Russell
szerint hamis az állítás:
„Franciaország jelenlegi
királya kopasz”
Strawsonnak nem tetszik ez az eredmény. Mit javasol helyette,
és mi a probléma a javaslatával?
--Javaslat: saját példa
kigondolása a referenciális és az attributív
használatra határozott leírásoknál. (Donnellan
megkülönböztetése)
--Miért is van gondban Russell a referenciális
használattal?
--Hogyan válaszolhat
mégis a russelliánus?
* * *
Megjegyzés
A cikk II. részében valamelyest zavaró lehet,
hogy „állítás”-nak fordítottak két kifejezést is: „assertion”
és „utterance” (az utóbbi a kulcsfontosságú kifejezés
Strawsonnál).
A különbség:
Egy mondat/kifejezés állítása (utterance of a sentence/expression) az az
esemény (beszédaktus, ahogy
Austin mondaná), amikor egy adott pillanatban valaki kimondja
a mondatot. Pl. Kedden délben azt mondom „Ma találkozom Edével.” Ez a kérdéses
mondatnak egy bizonyos állítása (utterance); ha másik
napon mondom ki ugyanezt a hangsort, más az állítás (utterance).
A mondattal pedig
tehetek egy igaz vagy hamis állítást (make
a true or false assertion).