GRICE: A TÁRSALGÁS LOGIKÁJA
KÉRDÉSEK
Ezt a komplikált cikket a példákon keresztül lehet legegyszerűbben megérteni. Például igen magasröptűnek hangzik a „kapcsolat, vagy viszony maximája”, viszont az már sokkal érthetőbb, hogy egy olyan elvről van szó, hogy a beszélgetés során szolgáltassunk releváns információt.
Erre példa: (p. 221 alapján)
Ede: Hol tudok tankolni a közelben?
Samu: Van egy benzinkút a Jászainál.
A relevancia/viszony/kapcsolat elve megköveteli, hogy amennyiben valaki azzal fordul hozzánk, hogy tankolni szeretne, akkor ne irányítsuk el egy olyan benzinkúthoz, amiről tudjuk, hogy zárva van, az ugyanis mit sem segít rajta. Vagyis: a maxima betartása révén létrejön az implikatúra: a Samu szerint a benzinkút a Jászain üzemel. Ezt az implikatúrát többek közt a relevancia maximájából vezethetjük le.
Érdemes saját példákon is elgondolkozni, miért, mennyiben alkalmazható rájuk a grice-i implikatúrák rendszere.
--Miben különbözhet az, amit mondunk attól, amit implikálunk? Példák itt is fontosak.
--Mi a különbség konvencionális implikatúra és társalgási implikatúra közt?
--Mi az együttműködési alapelv? Fogalmazzuk meg egyszerűbben, mint Grice teszi.
--Milyen maximák társulnak az együttműködési elvhez? Javaslat: példák.
--Az alapelv és a maximák feltételezésével hogyan jön létre egy társalgási implikatúra? Például a fenti benzinkutas esetben?
--az implikatúra definícióját szintén érdemes egyszerűbben megfogalmazni.
--hogyan működik az implikatúra levezetése és mi a levezethetőség szerepe?
Mi történik az együttműködési alapelvvel és a maximákkal a következő esetekben? Milyen implikatúrák jönnek létre?
Ede: Hol lesz a buli?
Samu: Az Astoriánál valahol.
A háború az háború.
Sanyi bizony jó barát. (Miután kiderült, hogy a barátnak hitt Sanyi megfúrta a kinevezésem.)
Te vagy a hab a kávémon.
Gabi tegnap kissé kirúgott a hámból. (Rendőrök fogták be amint ittas állapotban meztelenül hógolyózott a Városligetben.)
Ede: Kovácsné egy vén szatyor.
Samu: Szép augusztusunk volt az idén, nem?
A Megastar egyik elődöntőse éneklés közben kezeiel és lábaival ütemesen ismétlődő mozgásokat végzett. (Ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy az illető táncolt.)
A társalgási implikatúra egyik esete a partikularizált társalgási implikatúra, Grice elsősorban ezzel foglalkozik (pp. 216–225). A tanulmány végén beszél általános társalgási implikatúrákról. Mik ezek?
Grice mit mond a következő példáról:
János bement egy házba.
Implikatúra: János nem a saját házába ment be.
--Bonuszkérdés 1: Hogyan törölhető ez az implikatúra?
--Bónuszkérdés 2: Grice a cikk elején azt ígérte, hogy a formalista-informalista szembenállítás helytelenségére szeretne rámutatni. Ezt hogyan és mennyiben érte el?