BEVEZETÉS A NYELVFILOZÓFIÁBA

szeminárium

2007. tavasz

 

 

Frege: jelentés (értelem) és jelölet

Kérdések

 

 

Az irodalom a fregeiSinn”-t általában „értelem”-nek fordítja, azonban a tanulmány fordítói a „jelentés”-t választották. Hasonló fordítási variációkkal az angol szakirodalomban is találkozhatunk (a „Sinn”-re elterjedt a „sense”, de előfordul a „meaning” is).

 

Grayling 75–82:

(lásd még F&K 123–130)

à        Mi Mill elmélete?

à        Miért jelentenek problémát a viselő nélküli nevek, például „Zeusz”, Mill elméletében?

o       Frege hogyan oldja meg ezt a problémát?

o       Evans hogyan értelmezi Fregét?

 

Frege: „Jelentés és jelölet

à        Azonosság állítások és ismeretértékbeli különbségek:

o       Hogyan jut el Frege arra az álláspontra, hogy a jelöleten túl a neveknek tulajdonítható értelem, vagy jelentés is?

o       Mennyiben más, ha az „a=b” állítás nevekről, vagy jelekről szól, és nem tárgyakról? (Frege felveti és elveti ezt a lehetőséget.)

à        Mi egy név, pl. „Alkonycsillag” jelentése és jelölete?

à        Mi a közvetett jelölet és a szokásos jelentés közti kapcsolat?

à        Különbözik a jelentés a képzettől?

à        Függő beszéd:

o       Például a mellékmondat „…hogy a Hajnalcsillag azonos az Alkonycsillaggal” egy összetett mondatban:

„Szókratész tisztában volt azzal, hogy, a Hajnalcsillag azonos az Alkonycsillaggal.”

o       Frege szerint a mellékmondatnak mi a jelentése és a jelölete, és miért?