NYELVFILOZÓFIA

szeminárium

INDEXIKUS KIFEJEZÉSEK

KÉRDÉSEK

Frege: Logikai vizsgálódások: A gondolat (196–217)

--A nagy kérdés az, hogy mikor fejezhetünk ki gondolatot egy mondattal, és hogyan fejezhetjük ki ugyanazt a gondolatot más és más mondatokkal. Az efféle kérdések vizsgálatával rávilágíthatunk a gondolatoknak—ezeknek a furcsa, időtlen, változatlan, téren kívüli valamiknek—a természetére. (Itt érdemes visszaemlékezni Sainsbury kritikájára: ahhoz hogy megfelelő elméletre tegyünk szert a fregei értelem nem elég, ha azt gondoljuk: van valami a jelöleten túl, és ez pedig az értelem; az értelem egy független meghatározására is szükség van.)

--Frege mit mondana a következő állításpárokról? Melyeknél más a gondolat, amit kifejeznek, melyeknél ugyanaz és miért? Meggyőző az álláspontja?

1. „Ibolyaszagot érzek”

„Igaz az, hogy ibolyaszagot érzek”

2. „Felnyergelem szürke lovam”

„Felnyergelem szürke paripám”

3. „Alfréd nem jött meg”

„Alfréd még nem jött meg”

3a. (Mihez kezdünk viszont ezzel?

„Alfréd nem jött el”

„Alfréd már megint nem jött el”)

4. „Alfréd adott egy almát Manfrédnak”

„Manfréd kapott egy almát Alfrédtól”

5. December 24-én: „Ma van karácsony”

Dec. 23-án: „Holnap lesz karácsony”

6. December 24-én: „Ma esik a hó”

December 23-án: „Ma esik a hó”

A Dr. Lauben példára érdemes kieszelni egy szemléletesebbet! Pl. Leo Peter helyett lehet Lékó Péter:

Lékó Péter mondja (2004 október 18-án, a Vlagyimir Kramnyikkal játszott világbajnoki párosmérkőzés döntetlenje után): „Ma kis híján nyertem”

--milyen gondolatot fejezhet ez ki, amit a hallgatósága is megért?

Feleség Szofi és edző-após Petroszjan hallja az állítást. Másnap Petroszjan Szofinak: „Tegnap Péter kis híján nyert.”

Lékó egy ovis társa Dragoljub, akiben pusztán egy gyerekkori kép él Lékóról, hallja Petroszjan nyilatkozatát a rádióban és adja tovább a cimborájának: „Peter Leko tegnap kis híján nyert.”

Ki milyen gondolatot fejez ki és fog fel? Mi alapján azonosak és különbözőek az egyes gondolatok?

Frege felvet egy lehetőséget: léteznek speciális, egyes szám első személyű gondolatok, amelyekhez csak az elgondoló fér hozzá. Mit mond erről, fenntartható lenne ez az álláspont?

--Hogyan tarthatja fent Frege azt, hogy a gondolat időtlen, a hozzá rendelt igazságérték nem változik?

F+K 153–163

Javaslat: saját példák indexikus kifejezéseket tartalmazó mondatokra.

--Mik az indexikus kifejezések?

--A gondolatok különbözőségére milyen kritériumot ad Frege?

à Fregénél milyen következménnyel jár az, hogy az értelem meghatározza a jelöletet; mondatok esetében pedig a gondolat meghatározza az igazságértéket? Itt kapunk egy második kritériumot. Mi is ez?

--Milyen problémát jelent a két kritérium Frege számára?

--a karakter és tartalom megkülönböztetése miben áll, és hogyan segíthet a problémán?

Egy bizonyos kimondáskor a mondat tartalma = a mondat(-típus) karaktere + kontextus.

--John Perry szerint mi a különbség az általa mondott

„Én vagyok a rendetlen vásárló” és a „John Perry a rendetlen vásárló” kijelentések között?

--Milyen problémát vetnek fel ezek a mondatok a fregei elmélet és a propozíciók számára?

Megjegyzés: A 162. oldalon feltűnik a propozíció fogalma. A bevett magyar fordítása „kijelentés”. A propozícióknak lényegi tulajdonsága az igazságértékük. (A Farkas-Kelemen könyv említi is, hogy ebben hasonlítanak a fregei gondolatokhoz.) Az alapeszme: Egy igaz állítás egy igaz propozíciót fejez ki. És például a magyar „Tiziano velencei festő volt” és az angol „Titian was a Venetian painter” ugyanazt a propozíciót fejezik ki. Az „Én vagyok a rendetlen vásárló” állítás pedig más propozíciót fejez ki az én számból, mint John Perryéből, mivel az igazságértékük lehet különböző.