szeminárium
Sillabusz
előadó:
Zvolenszky Zsófia, zvolenszky@nyu.edu
szerda
15–16.30, „i” ép. 222.
fogadóóra:
„i” ép. 223, logika tanszék, szerda 13–15
Szavaink,
mondataink tárgyakról, emberekről, eseményekről – a világ dolgairól – szólnak,
azokra utalnak. Nyilvánvalónak tűnik, hogy mindebben a szavak és mondatok jelentése fontos szerepet játszik. De
pontosan miféle szerepet? A válasz egyáltalán nem egyszerű. Vegyük például a
két mondatot:
Mark Twain híres író volt.
Samuel Clemens híres író volt.
Az első
jelentése miben különbözik a másodikétól? Hiszen mindkettő ugyanarról a
személyről szól: akit Samuel Clemensnek hívtak, de „Mark Twain” néven vált
híressé. Viszont – Gottlob Frege szerint – nem jelentheti ugyanazt a két
mondat, ha az egyikben (például az elsőben) racionálisan hihetünk anélkül, hogy
a másik mellett is elköteleznénk magunkat. Ebben rejlik Frege „rejtvénye”,
amely a XX. századi nyelvfilozófia kiindulópontja. A szemináriumon a jelentés
fogalmát vizsgáljuk ebből a problémakörből kiindulva, az analitikus filozófia
eszköztárának segítségével.
Követelmények:
-
meghatározott témák egyikéről egy
rövid, ötoldalas esszé írása, majd átírása és kibővítése (esszé, első
változat – 40%; átírás – 30%):
o
konzultáció az esszétémákról, vázlatról legkésőbb október 23–27..
o
az első változat leadási határideje: november
8.
o
konzultáció a második vázlat megírásáról legkésőbb december 3–9.
o
Az átírt, végleges változat leadási határideje: december 13.
-
(majdnem) minden óra
elején villámteszt (összesen 11, amelyből a
legjobb 8 teszi ki az érdemjegy 20%-át)
-
félév közben a
kötelező irodalom folyamatos feldolgozása, szemináriumi
részvétel, hozzászólások (10%)
Kötelező irodalom:
-
F&K: Farkas Katalin – Kelemen
János: Nyelvfilozófia. Áron Kiadó,
Bp. 2000.
-
Grayling: Mark Sainsbury: „Filozófiai
logika” in A. C. Grayling Filozófiai
kalauz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1997.
-
további tanulmányok a tematikában
-
az olvasmányok fénymásolt szöveggyűjteményét (2-3000
Ft) a feliratkozott hallgatók számára az oktató rendeli meg a szemeszter
elején. Az első olvasmány másolata a tanszéki könyvtárban is elérhető.
A tematikában szereplő tanulmányok az intézeti
könyvtárban is megtalálhatóak:
Frege J&J, Russell (egy régi, pontatlan fordításban),
Strawson:
I. M. Copi – J. A. Gould (Szerk.): Kortárs tanulmányok
a logikaelmélet kérdéseiről. Gondolat, Bp. 1985.
mindkét Frege-cikk: Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások. Osiris,
Bp. 2000.
Frege J&J: Logika, szemantika,
matematika. Gondolat, Bp. 1980.
Kripke:
Farkas – Huoranszki (Szerk.) Modern metafizikai tanulmányok. ELTE–Eötvös Kiadó, Bp. 2004.
Ruzsa:
Ruzsa Imre (Szerk.) Tertium
non datur. Osiris, Bp. 2000.
Russell (modern fordítás):
Világosság 2005/12.
Quine: Forrai Gábor – Szegedi Péter (Szerk.): Tudományfilozófia.
Áron Kiadó, Bp. 1999.
Austin, mindkét Grice-cikk:
Pléh – Síklaki – Terestyéni (Szerk.): Nyelv – Kommunikáció – Cselekvés.
Osiris, Bp. 1997.
Esszé
A félév teljesítéseként előírt rövid esszé követelménye arra kíván
lehetőséget biztosítani, hogy a meghatározott témakörök valamelyikéről
személyre szabott oktatói iránymutatás mellett a hallgatók magas színvonalú
írásterméket hozzanak létre. A félév második felében leadott dolgozatot oktatói
értékelés és megjegyzések alapján a hallgató a szemeszter végére átdolgozott
formában adja le. Ily módon a hallgatók megismerkedhetnek egy tudományos igényű
publikáció (az egyetemi évfolyam- és szakdolgozati elvárások során is
megcélzott) tartalmi és formai előírásaival; az „academic writing”
szabályaival. Ennek keretében elsajátíthatják a hivatkozások,
forrásmegjelölések, továbbá a tagolás, valamint egy analitikus igényű dolgozat
stiláris és tartalmi alapjait.
Villámtesztek, az olvasmányok
feldolgozása
Nem minden szöveg egyformán olvasóbarát (a fordítások pedig sajnos
helyenként pontosításra javításra szorulnak) de az egy-egy szemináriumra
esedékes olvasmánymennyiség viszonylag kevés. Fontos, hogy a hallgatók emailben előzőleg körbeküldött kérdések
segítségével, többszöri alapos átolvasás alapján próbálják megérteni, átlátni
az olvasmányokat, és a szemináriumra készüljenek megvitatandó kérdésekkel,
szempontokkal. A tesztkérdések rutinszerűek lesznek azok számára, akik az
olvasmányokat előzetesen behatóan tanulmányozták és a megadott kérdéseken
elgondolkoztak. Lehetséges tesztkérdés pl. Frege „Jelentés és jelölet” című
cikkéhez: “Fregénél a jelentés azonos a képzettel?” vagy “Az “Odüsszeusz”
névnek Frege szerint van jelentése?”.
Az órai
jelenlét kötelező. Az esszé-leadási határidők, valamint az órakezdő
villámtesztek többszöri mulasztása elégtelen érdemjegyet von maga után.
Tematika
Szeptember
27. Frege: jelentés (értelem) és jelölet
Gottlob Frege: „Jelentés és jelölet”
Grayling 75–82
Október
4. Russell a nevekről
F&K 123–135
Grayling 82–85
Október
11. Kripke a nevekről
Saul Kripke: „Azonosság és szükségszerűség” (részlet, a cikk elejétől a 62. oldalig, utolsó mondat: „Cicero és Tullius azonosságát mindez nem érintené.”)
F&K 135–145
Grayling 85–89
Október
18. Russell a leírásokról Esszé: témák kiosztása
Bertrand Russell: „A denotálásról”
F&K 145–153
Grayling 89–95
Október
25. A russelliánus leíráselmélet kritikája
Peter Strawson: „A referálásról”
Grayling 95–105
ajánlott olvasmány: Ruzsa Imre: „Russell kontra Frege”
November 1. őszi szünet
November
8. kontextusfüggő referencia: indexikus kifejezések Esszé: első változat
leadása
Gottlob Frege: „Logikai vizsgálódások I: A gondolat” (részlet, 196. old közepétől a cikk végéig, első mondat: „Figyelemre méltó az is, hogy…”)
F&K 153–163
II. Jelentés
November
15. Quine: a verifikáció ellen
W. V. O. Quine: „Az empirizmus két
dogmája”
F&K 61–98
November
22. Quine és Davidson
F&K 98–121 + Grayling 120–123
November
29. Austin
J. L. Austin: Tettenért szavak – részlet
F&K 165–187
December
6. Grice a jelentésről
H. P. Grice: „Jelentés”
December
13. Grice a kommunikációról Esszé: átírt változat leadása
H. P. Grice: „A társalgás logikája”