A nyitott jövő
problémája I. II.
Véletlen, kauzalitás
és determinizmus a fizikában
Két féléves, heti 2 órás előadás, amely TUDOMÁNYFILOZÓFIA előadásként
vehető fel.
Elsősorban fizikát és
matematikát tanuló 2-5 éves hallgatóknak ajánlott.
A valószínűségszámítás,
a relativitáselmélet és a kvantummechanika alapjainak
ismerete előny, és a kurzus anyagának maradéktalan
követéséhez nélkülözhetetlen is. Bizonyos
technikai részletek elhagyásával azonban a kurzus
bármilyen természetudományi-szakos hallgató
számára követhető.
Tematika
A kvantummechanika no go tételei nem kevesebbet
állítanak, mint hogy a világot a vak
véletlen uralja. S ha hinni lehet ezeknek a tételeknek,
akkor itt egy több mint két évezredes metafizikai
kérdésre kapunk választ, méghozzá
olyan választ, amely bármikor megismételhető
fizikai kísérletekben nyert megfigyeléseken
nyugszik. Mik is ezek a kísérletek pontosan? És
hihetünk-e a kvantummechanika no go tételeinek? Vagy
inkább kell hinnünk azoknak, akik a
realtivitáselméletből ezzel ellentétes
konklúziót vezetnek le, s a világ teljesen
determinált? Egyáltalán, mit jelent az, hogy
determinált? Hogy függ össze mindez az idő
természetével, vagy az okság fogalmával? Mi
a véletlen? Mit értünk pontosan
valószínűség alatt? Van-e a
kvantummechanikának külön logikája és
külön valószínűségelmélete?
Lehet-e az embernek szabad akarata egy determinisztikus
világban? És egy nem determinisztikusban? Kell-e a
kvantummechanika a szabad akarathoz? Az előadás ilyen és
hasonló kérdésekre ad választ.
Részletes tematika:
Első félév
1 Bevezetés
2 A nyitott jövőhöz mindenekelőtt jövő kell
2.1 Klasszikus elképzelések az idő folyásáról
2.2 A relativitáselmélet konzekvenciái
2.3 Megtudhatunk-e a relativitáselméletből
bármit is a térről és az időről?
2.4 A téridő geometriájának konvencionális
jellege. Első közelítés
2.5 A téridő geometriájának konvencionális
jellege. Második közelítés
2.6 Az egyidejűség ontológiai státusza
3 Mi esszenciális és mi nem az idő fogalmában?
4 Determinizmus
4.1 Mi a determinizmus?
4.2 Determinizmus és lokalitás
5 A klasszikus valószínűségelmélet alapjai
5.1 A klasszikus valószínűségszámítás matematikája
5.2 A Pitowsky-tétel
5.3 A valószínség értelmezései
5.4 Kísérlet a valószínűség
fizikalista interpretációjára
6 Kauzalitás
6.1 Episztemikus értelmezés
6.2 Modális értelmezés
6.3 A kauzalitás valószínségi elmélete
6.4 A kauzalitás ontológiai elmélete
6.5 Nincs korreláció kauzalitás nélkül
Második félév
7 A kvantummechanika mint nem klasszikus valószínűségelmélet
7.1 Valószínűségelmélet a Hilbert-hálón
7.2 A kvantum- és a klasszikus valószínűségelmélet viszonya
7.3 Kvantumlogika
7.4 A kvantumvalószínűség két lehetséges értelmezése
8 A méréselméleti paradoxon
8.1 A hullámfüggvény két különböző interpretációja
8.2 A méréselméleti paradoxon
9 A kvantummechanika no go tételei
9.1 Neumann-tétel
9.2 Jauch--Piron-tétel
9.3 Kochen--Specker-tétel
9.4 Az Einstein--Podolsky--Rosen-kísérlet
9.5 A laboratóriumi jegyzőkönyv argumentum
9.6 Bell-tétel
9.7 Greenberger--Horne--Zeilinger-tétel
9.8 A no go tételek és a determinizmus
10 Szabad akarat és determinizmus
10.1 A szabad akarat problémájának kontextusa
10.2 Szabad akarat és a kvantummechanika
10.3 Newcomb-paradoxon
10.4 A szabad akarat fenomenológiája
11 A paradoxonok feloldása
11.1 A kvantumstatisztika Fine-féle értelmezése
11.2 Kontextualitás kontextualitás nélkül
11.3 Az EPR-kísérlet Fine-modellje
11.4 A teljes modell
11.5 A GHZ-kísérlet egy teljes, Fine-féle
lokális rejtettparaméteres modellje
Az előadáson hivatkozott források részletes bibliográfiája: HTML PDF
Számonkérés:
Kollokvium (a vizsga során természetesen
figyelembe vesszük, hogy valaki milyen szakos és hányad
éves).
19/09/2005
|
|
Irodalom
Az előadáshoz írt tankönyv:
E. Szabó László: A nyitott jövő problémája - véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikában, Typotex Könyvkiadó, Budapest, 2002.
|
A könyv szintén elérhető A Neumann Ház "Szakirodalom" nevű oldalán PDF formában.
|
|
|
|
|
